... egy állásajánlatot. Most ez nagyon hirtelen jött, hisz elkezdődött az iskola és már nem is számítottam arra, hogy még lesz tanári állásajánlat. De most nagyon gondolkodóba estem. Egyrészt azért, mert annak az iskolának mihamarabb tanárra lenne szüksége, tehát nem fog az igazgató heteken át ezen a dolgon ücsörögni, másrészt meg azért, hogy vajon ott van-e a helyem. Mert ha igen, akkor nagyon hirtelen fog megváltozni sokminden az életemben. Nem szeretnék elhamarkodottan dönteni, ha esetleg a döntést nekem kell meghoznom. Főleg, mert mostanában nagyon szembesültem azzal, hogy milyen nehéz a mai gyerekekkel foglalkozni, és persze ez csak a kórházi tapasztalatom és hát, egy iskolában méginkább kimutatják a foguk fehérét.
Nem tudom, hogy meg tudom-e szelídíteni a mai gyerekeket. Egyszer valaki le is merte írni, hogy félt a mai diákoktól (köszi Ger).
Tegnap beszélgettem egy lánnyal, aki szintén állást keres. Azt mondta, hogy azért imádkozik, hogy Isten zárjon be minden olyan ajtót, ahova neki nem kell belépnie. Ma én is ezért fogok.
2 megjegyzés:
Milyen korosztályt tanítanál? Mert a kamaszok tényleg nagyon szemtelenek tudnak lenni, de néha meg olyanok, hogy kinyitják előttem az ajtót, ha látják, hogy rengeteg csomagot cipelek befele. Szerintem te jó tanár lennél. Aztán majd ne tartsd titokban, ha döntöttél. :)
Köszönöm a "jó tanár" megelőlegezést :D, igyekeznék az lenni...
Legszívesebben gimiben tanítanék, az egyetem utolsó éve alatt helyettesítettem a tanárnőmet egy darabig, és nagyon nagyon élveztem. Az általános iskolai gyakorlataim alatt viszont igazából csak "szenvedtem", nem megy a "szájbarágás" és a tízféleképpen való magyarázás. Nagyon szeretem, ha tudom gondolkodtatni a társaságot és gimiben ez annyira jól tud sikerülni.
Viszont az általános iskolások még annyira formálhatóak, ezt a VISZ-nél látom, ahol főleg ezt a korosztályt célozzuk meg.
Szóval: jó lenne tudni, hogyan és merre tovább. De most ez a kapu is bezárult (imám máris meghallgattatott)
Megjegyzés küldése