2007. szeptember 12.

Mielőtt elfelejteném...

... a nap legfontosabb momentumait: reggel korán az a kislány, akit a tegnap vettem fel az osztályra, egy nagyon szép rajzzal fogadott: két virág, egy pillangó és egy csodásan zöldellő fa van rajta. Úgy éreztem, részben kárpótolva vagyok a rövid váltás miatt, az éjjel mindössze 3 órát aludtam. Így jár az, aki elkezd olyan dolgokon gondolkodni, amin nem kellene.
Egy kisfiú pedig ma ment haza és origamival lepett meg. Azóta is gondolkodom, milyen állat lehet, de nem bírok rájönni, bármilyen szögből is szemlélem. Mostmár sajnálom, hogy nem kérdeztem meg Somát, de biológusként kicsit szégyelltem magam, hogy még egy állatot sem vagyok képes felismerni. De ha holnap sem jövök rá, akkor kénytelen leszek pénteken mégis megkérdezni, akkor úgyis visszajön, aztán legfeljebb szembesül azzal, hogy 9 éves létére jobban ismeri az állatokat, mint én, ami elég valószínű.

Nincsenek megjegyzések: