... alszanak a gyerekek, hogy gondoltam, írok néhány sort. Végigjártam a kórtermeket, megnéztem őket, de mégcsak meg se moccant egyik se. Na, de én aztán megijedtem. Az egyik kisfiú akkora plüssállatot hozott magával, hogy ott figyel az ágya végében és majdnem rámhozta a szívbajt, hogy mi a szösz az... Ne csodálkozzatok rajta, úgyanis olyan közel van ide a Mecsek, hogy róka is szokott a kórház udvarán szaladgálni. Végülis meggyőződtem, hogy valami mesefigura, de fogalmam sincs, hogy melyik meséből, azért meg nem ébresztem föl ezt a kedves gyermeket, hogy megkérdezzem :))) (rendes tőlem, nem?) Azért ma este, (mivelhogy már ma van) megkérdezem tőle, okosodnom kell, hiába... Mindjárt kezdődik a holtidőm, amikor azt sem tudom, hogy ébresztgessem magam (ne legyetek gyermekápolók, mert még így jártok :))), és már alig van néhány elvégzendő dolog, könyvet meg, bármilyen izgalmas is legyen, nem vehetek a kezembe, mert akkor is elaludnék.
Tegnap egyébként nagy meglepetés ért: megkértek, hogy lektoráljak egy könyvet. Hát, néztem jó nagyot, hogy miért éppen én, de szeretem a kihívásokat és végülis örülök neki. Tiszta izgatott vagyok :))))
Várom, hogy az óra 5:45-t mutasson, akkor jön a felmentősereg :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése