2007. szeptember 29.

Nos, nem hiszek...

... a véletlenekben, abban, hogy csak sodródunk és csak úgy történnek, vagy éppen nem történnek velünk dolgok. Sokkal inkább hiszem, hogy Valaki kormányozza az életemet. Így ma, amikor az áhítatomat olvastam, egyáltalán nem lepett meg, hogy éppen arról beszélt, ami bennem nagy-nagy kérdés. És hát, éppen egyik kedvenc bibliai személyiségen, Józsefen keresztül. Nagyon tetszik az élete, hogy a legnehezebb élethelyzetben is a maximumot hozta ki magából. Lenyűgöz a hozzáállása. Nem tudom, hogy érzékelte azt, hogy Isten vele van, de az Írás szerint ott volt és szerencséssé tette mindazt, amit végzett.
"De Izráel Józsefet minden fiánál jobban szerette..., ezért tarka ruhát csináltatott neki."
(1Móz. 37:3)
>>Amíg József viselte a palástot, addig nem tudta megérteni testvérei elégedetlenségeit és küzdelmeit, akik ugyanolyan keményen dolgoztak, ugyanannyira megérdemelték édesapjuk szeretetét, mégis mindig alulmaradtak.
Amíg József viselte a palástot, addig nem tudta, hogy mire lenne képes nagyon nehéz, égető körülmények között. Nem tudta, hogy Isten személye teljesen elég a számára, még akkor is, ha mindent elveszít.
Mielőtt József viselhette volna a másik palástot, azt, amely Egyiptom kormányzójává tette őt, sok évet kellett rabszolgaként és börtönrabként eltöltenie. A börtönben, és nem a palotában jött rá, hogy nem ő az egyetlen, akinek az élete nem úgy alakult, ahogyan szerette volna (mielőtt vezethette volna az embereket, először meg kellett tanulnia megérteni őket).
Nos, tehát, ha éppen "két palást közt" vagy, örülj! Tanulási periódusban vagy, és ahogy Józseffel, úgy Isten ott van veled is. Ha túl jutsz ezen, készen leszel a munkára, amire Isten elhívott!<< (Bob Gass: Mai ige)

4 megjegyzés:

Márta írta...

S mi van, ha nem lesz második palást (itt a Földön) ? Vagy első se volt? Van ilyen is. Sőt.

Amúgy nekem is tetszik József élete, főleg, hogy pont most tanulunk róla vasárnaponként a gyerekekkel. MÚlt vasárnap pont azt emeltük ki úgymond tanulságként, hogy akármilyen helyzetben vagyunk, tegyük meg a tőlünk telhetőt, ahogy József is a lehető legjobban gondozta gazdája virágait rabszolgaként, meg ilyenek.

Hannah írta...

Mártinak csak annyi szerintem vannak mindig palástok csak mi nem mindig értékeljük annak. Ezek nem minsig csúcs szuperdolgok hanem pl egy nyugodt hétvége a családdal, vagy mikor a dolgok a helyükre kerülnek az életedbe. Ez persze csak az én palást definicióm...
Noi köszi a bejegyzést szuper mert nagyon kapcsolódott most azonhoz a dolgokhoz amin gondolkodtam.Meg asszem tovább is adom...

Márta írta...

Azt hiszem, a te palást definíciód jobb, mint az enyém...:)

nruth írta...

Ezek után már meg sem merek szólalni... Értem Mártit is (Istennek vannak kedvenc gyerekei is? -az én kérdésem kb. így szólna), meg tudom, hogy amit Hanna írt, az is igaz. A témát csak megnyítottam, majd még írok erről.