Hajnalban, egy vizsgálat miatt, természetesen (mert majd megszakad ilyenkor a szívem), ébresztenem kellett a társaságot. Ezt a megpróbáltatást az óvodáskorú gyerekek viselik a legjobban, ma is felvilágosítottak a szárnyakkal rendelkező és szárnyak nélküli tündérekről, amelyeknek azért lett később szárnyuk is :))) Teljesen művelt leszek itt a végén :))...
Szóval, ma Gál Nimjód Jóbejt-ként bemutatkozó 4 éves fiúcska jutott eszembe, akinek köszönhetem, hogy elkezdtem kb. tavaly ilyenkor megszeretni a Léguti osztályt. Addig Csecsemőosztályon dolgoztam és elég fájdalmasan érintett, hogy az egyetem befejezésekor osztályt kellett váltanom. Hiába vigasztalt az ottani főorvos, hogy meg fogom szeretni, ragaszkodtam ahhoz, hogy nincs még egy olyan osztály. Ehhez is tartottam magam 2 hónapig, amikor az osztályra került Nimród. Ő volt az, aki megerősítette bennem, hogy most ez a helyem és a legjobb hely. Akkor is éjszakás voltam és itteni szokás szerint egyedül. Amikor átvettem az osztályt, szembesültem, hogy egy annyira beteg kisfiam is lesz, hogy mikor megláttam, majdnem elsírtam magam. De attól kezdve az enyém volt a felelősség, hogy mindent megtegyek érte, így erősnek kellett lennem.
Egyszercsak hallom, hogy felébredt és sír. A nagypapáját szerette volna. Elmondtam neki, hogy ki vagyok és noha most a nagypapája nem lehet mellette, de én is nagyon szeretem és vigyázni fogok rá. Mesét kért, olvastam, aztán álomba szenderült. Többször felébredt, de többet nem sírt. Sőt, hajnalban már annyira biztonságban érezte magát, hogy mindent megtudtam az óvodai életről, nagypapáról, meg az állatokról. Mondtam neki, hogy nagyon szeretem. Biztosított, hogy ő is engem. Minden rendben volt: a szívében is, az enyémben is és az ellenőrzött paraméterekben is.
Akkor reggel másképp mentem haza, mint az azelőtti hetekben...
Néhány nappal később a kezelőben tevékenykedtem, amikor Nimród állt meg az ajtóban. Már teljesen jól volt. Kérdeztem, hogy mire lenne szüksége. Biztosított, hogy semmire, csak egy puszit szeretne adni...
Köszönöm, kedves Gál Nimród Róbert!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése