2007. szeptember 8.

Az előbb...

...értesültem arról a tényről, hogy a házban fogtündér járt az éjjel és kárpótolta Bencét az elvesztett fogáért. Igazán sajnálom, hogy nem észleltem azt sem, amikor megérkezett, és azt sem, amikor továbbszállt, mert ki tudja, lehet, hogy más feladatai is vannak, nemcsak a fogakért való kárpótlás. Márpedig ha így van, akkor talán újra reményt adott volna az eltemetett álmoknak és megvigasztalt volna egy szomorú leányzót. Na, de majd informálódom, amikor Bence újra egy fog elvesztésére készül, hátha akkor...
Mindenesetre jó, hogy élek, mert az előbb több lövést kaptam a vesém környékére és meg van ígérve, hogyha újra felmegyek, akkor további töltények várnak rám. Szóval, ha holnap nem megyek istentiszteletre, tudjátok, hogy a sebeimet kötözgetem...

2 megjegyzés:

márta írta...

Én nem tudlak megvigasztalni, mert ugye nem is tudom pontosan, miért vagy szomorú, meg aztán nem is kell tulajdonképpen a szomorkodáshoz valami nagy ok, legalábbis én ok nélkül is szoktam szomorkodni:) Na, csak gondoltam, kicsit elterelem a figyelmedet az eszmefuttatásommal :)))

Noémi-Ruth írta...

Hát, én most begyűjtöttem az összes okomat, és nem igazán tudom elterelni a figyelmem...
De köszi, nagyon jólesik a figyelmességed.