ért, amikor ma hazafelé jöttem, mert találtam virágzó ibolyát, és hát az ibolya egyik kedvenc virágom és meglepett, mert elvileg tavaszi virág. Úgy szeretem ahogy él ezen a világon. Megbújik a fű között és azoknak szerez örömet, akik a kicsi, csendes csodákat keresik. Na, jó, igaz, megcsodálom én a rózsákat is, főleg, ha fehér, de az ilyen pici virágok!... Reménykedtem, hogy a mi kis udvarunkon is fognak virágozni és gyorsan megszemléltem: van-e rajtuk bimbó. És van! És ha majd nyiladoznak, kiülök a ház elé és lesni fogom minden mozzanatukat. Á, nemcsak akkor. Mostantól kezdve, merthát már bimbós és követnem kell a fejlődés csodáit...
Vajon hogy születik meg a szívünkben egy csoda?
3 megjegyzés:
Az ibolya nem tavasszal nyílik? Amúgy tegnap voltunk kirándulni, és magunkkal vittük azt a vadvirágmeghatározó könyvet, amit a könyvtárból vettem ki Sárának, és olyan édes volt, ahogy nézte a virágokat és próbálta megtalálni őket a könyvben :)
Hát, igen, éppen ez a csúcs, hogy tavasszal nyílik... és most ősszel is. De idén pl. a selyemakác is kétszer virágzott :)
De jó, hogy Sára már bújja a növénymeghatározót :D zene füleimnek :D
és egyértelművé tettem a bejegyzést :D
Megjegyzés küldése