"Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld." (Mécs László) "Sohasem unok bele abba, hogy jót tegyek veled..." (Jer. 32,40) Én fogok a ti jövőtökről gondoskodni! (37. Zsolt.)
2008. január 9.
Nagyon nehezen...
éljük meg mindannyian, hogy lassan teljesen megszűnik a kórházunk. Sokszor megcsodáltam az elmúlt évek során azokat a képeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy elődeink mennyit fáradoztak azért, hogy árvaházból (mert az volt az 1900-as évek elején) egy igazán színvonalas és szakmailag is kimagasló kórházat hozzanak létre. A héten bezárták a Csecsemő osztályt, mindenféle előkészületek nélkül, egyik napról a másikra. Nehezen érintett már az a tény is, amikor a képen látható kis épületből, ami nagyon szépen ki volt alakítva és teljesen alkalmas volt a babák ellátására, a főépületbe költözött az osztály, - még ha akkorra már légutis nővér voltam. Csak az vigasztal, hogy Isten noha megenged dolgokat, de az Ő kontrollja alatt van minden...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése