2007. október 19.

Szeptembertől...

... indult a női bibliaóra a mi kis gyülinkben. Ma este volt a második alkalom, amikor a vágyainkról, gyülekezetről, szolgálatról beszélgettünk. Van, akinek egyik része könnyebb, és a másik nehezebb vagy éppen fordítva. Az tény, hogyha az ember elkezd szolgálni, új dimenziókban éli meg az Istennel való kapcsolatát. Ami a gyülekezetet illeti, van bőven szolgálat, jó, ha mindnyájan megtaláljuk a személyre szabottat.
Azt hiszem a vágyaink a legnehezebb téma. Legalábbis a számomra. Része az életemnek, hogy vannak. Baj lenne, ha nem így lenne. A kérdés nekem sokkal inkább az, hogy hogyan élem meg...
Van egy nagyon bölcs nagymama, akitől az 50 éves házassági évfordulójukon azt kérdezték, hogy melyik szakasz volt életének legszebb időszaka. Többek között a következőket válaszolta:
- életem egyik legszebb időszaka az volt, amikor fiatal lány voltam és úgy szolgálhattam a gyülekezetben
- életem legszebb időszaka volt, amikor megtalált a férjem és együtt szolgáltunk
- életem legszebb időszaka volt, amikor kicsik voltak a gyerekek
- amikor felnőttek
- amikor kirepültek
- jelenleg is életem legszebb időszakát élem
Engem a Nagyika hozzállása nagyon sokszor helyretett.

És még valami:
Kedves Lili! Köszönjük, hogy a feladataid mellett vállaltad azt, hogy felkészülsz, hogy tanítasz minket, ilyen módon is szolgálva felénk. Hálás vagyok érted (is)!

1 megjegyzés:

liv írta...

:) örülök...a téma tényleg nehéz... remélem, tudunk majd még beszélgetni róla.