... lelkesedtünk a változásért, amikor kiderült, hogy e héttől kezdve számítógépen is rögzíteni kell minden, beteghez fűződő adatot, tevékenységet. Ez persze egyáltalán nem könnyítette meg a munkánkat, inkább lett egy újabb plusz feladat. Mert kézzel írni azért még kell minden dokumentációt.
De lehet, hogy a jövő arról fog szólni, hogy mindenki veszi a maga kis laptopját, mondjuk a viziten, természetesen a beteg is előveszi, (a gyerekek amúgy is szeretik az ilyen ketyeréket), és bepötyögjük majd a szükséges vizsgálatokat, kezeléseket, gyógyszereket. Aztán a fizikális vizsgálat is már gépen keresztül megy majd, nem kell majd nagy levegőket venni, meg köhögni, meg hallgatózni, minek az. Sőt, a betegnek meg sem kell szólalnia, csak bepötyögi a mondandóját és mindenkinek megjelenik a saját kis gépén. Így nem kell zavarba lennie, vagy mosolyognia, mondjuk azért mosolyfejet rakjon be, mégiscsak szép az élet...
Teljes lelkesedéssel gépeltem ám ma hajnalban az éjszakai eseményeket, amikor egyik kórteremben észrevettem, hogy ég a nagy villany. Meglepett a dolog, mert ott egy apróság fekszik. Bementem hozzá és közölte, hogy ő már meg is mosakodott. Letelepedett egy kis székre és várta a reggelit. Hajnali 4:30-kor. Elég erősen kellett bizonygatnom, hogy még jócskán aludni kéne, meg ilyenek, mire sikerült ismét az ágyába varázsolnom.
Azt hiszem, mostmár nekem sem ártana ha végre aludnék...
1 megjegyzés:
:) nem igazán jó a villám sem, de amiket csinál az sem semmi :))
http://plaza.ufl.edu/rakov/Gas.html
Megjegyzés küldése