Hihetetlen, de már előbújt a hóvirág és a téltemető is pompázik. Annyira szépek. Mondjuk szeretem, amikor a hó alól kukucskálnak ki, de így is nagyon örülök a megjelenésüknek. Jön a tavasz, aztán a téli alvó rügyek nem törődve azzal, hogy ott akarok lenni amikor bomolgatnak, néhány óra alatt már levelekben vagy éppen virágokkal pompáznak. Hihetetlen! A csodálatom és az ámulatom csak nő, ahogy az évek telnek. Egyszer azért szerintem meg fogom csinálni, hogy nem alszom, hanem kinézek egy növényt és végigkísérem a tavaszodását.
Bennem is tavasz születik. Csak ámulok, hogy Isten mit végez bennem mostanában. Az elmúlt évben elég sok butaságot csináltam és noha bocsánatot kértem Istentől, belül mégis emésztettem magam és saját m
agamnak nem tudtam megbocsátani. Aztán az elmúlt napokban Isten éppen arra világított rá, hogy ha Ő már elfelejtette a hibáimat, hogy jövök ahhoz, hogy saját magam emésszem. Nos, nem kell. A múltamat megbocsátotta, a jövőm az Ő kezében van, a jelent pedig szabadon és boldogan élhetem. Szóval, ahogy a téltemető és a hóvirág is hírdeti: "minden téli gyötrelem mögött, távoli nap rejti tavasz arcát."Tavaszodik...
2 megjegyzés:
Te fényképezted ezeket? Most?
Ezeket sajna nem. Amiket én fotóztam, azok a hó alól kandikáltak ki, hagyományos géppel készítettem és nem tudom beszkennelni, pedig azon is gyönyörűek :D
Megjegyzés küldése