Ügyeletes vagyok...

a hétvégén. Igaz, hogy sok gyerek van, én meg egyedül vagyok és van, hogy azt sem tudom, melyik is a következő, legfontosabb dolog, de eddig még megvagyok :)) Most éppen csendespihenő van és majdnem mindenki alszik. Ilyen szempontból nagyon jó gyerekeket "fogtam ki". Két kislány annyira összebarátkozott, hogy amikor reggel átvettem az osztályt, nagyon meglepődtem, mert még egy ágyban is aludtak. Persze a kicsi majdnem kitúrta a nagyobbat, de ezek szerint éjszaka egyáltalán nem volt ez gond. Vannak ikreim is, két kislány, ők meg feladják a leckét, mert állandóan lázasak és úgy kell noszogatni őket, hogy eleget igyanak. Mindig is az volt az álmom, hogy egyszer ikreim legyenek (ami lehet, hogy álom marad), de ezen a hétvégén totál megértettem nagymamámat, aki apa elmondása szerint igencsak megkönnyebbült, amikor megtudta, hogy anyának csak egy lánykával kell bajlódnia és nem kettővel. Na, jó, lehet, hogy csak a fáradtság mondatja velem, mert azért nincs könnyű ügyeletem, szóval, ha holnap megkérdeztek, még mindig az lesz az egyik álmom, hogy egyszer, ha majd nagy leszek, ikrek anyukája lehessek...