A héten...

többek között azon is gondolkodtam, hogy valami nagyon furcsa az életemben. Aztán rájöttem, hogy pl. az, hogy minden hétvégém szabad (kivéve persze ha nem munkahelyi kötelességeim vannak, de az úgyebár nem azt jelenti, hogy egy hónapban minimum kétszer ügyeletben vagyok). Aztán az is érdekes, hogy minden éjszaka aludhatok és nem kell a biológiai órámmal hadakoznom. Töredelmesen bevallom azért, hogy a gyerekek rettenetesen hiányoznak. Na, ez főleg akkor tört rám, amikor Dius a héten felhívott és elmesélte, hogy éppen Bogi van az osztályon, akit csupáncsak csecsemőkora óta ápoltam és amikor legutóbb az osztályon volt, igazán megfényesítette a hétvégi ügyeletemet.
A szabad hétvége ajándéka, hogy ma összeszereltük Mariettával az íróasztalomat. Tiszta szép lesz a szobám, már látom magam előtt fáradozásaink végét. Aki kíváncsi, majd személyesen is megkukucskálhatja...