2008. december 2.

Nem tudom,...

hogy is történhetett, de már második napja találtam a nappalink asztalán kis adventi csomagot. A tegnapinál még azt gondoltam, hogy valami véletlen folytán keveredett oda, de a mai már igencsak meggyőzött arról, hogy mifelénk angyalok járnak. Na, jó, tudom, hogy Katának hívják, de ez akkor is annyira nagy kedvesség!
A napok töprengésekkel és kérdésekkel teljesek: egyik ismerősömről, aki mindössze 2 évvel idősebb nálam, véletlenül kiderült, hogy nagyon durva betegsége van. Annyira lehelet az életünk!
Aztán agyalok az emberi kapcsolatok törékenységén, hogy mennyire nagyon fontos egymás tisztelete és szeretete. Nem mindegy, hogyan viszonyulunk egymáshoz, milyen nyomatot hagyunk azokban, akik mellettünk élnek.
"Baráti szeretetre van szüksége a szenvedőnek..." (Jób 6,14)

Nincsenek megjegyzések: