Meglepetés

Hm, vajon milyen virágot kapok???

A holnapi nap előünnepléseként Kata kitalálta, hogy menjünk el valahova teázni. Furcsán néztem először, meg arra gondoltam, hogy ha már 3.-án születtem, miért nem megyünk holnap, de egész jó érvei voltak, így belementem. Tea helyett éppen a forrócsokimat szürcsölgettem, mikor egyszercsak felbukkant Tünde, Marietta és Jona is. Na, hát megint átvertek az én drága barátaim és megint jól megleptek, pedig azt hittem, sokáig a tavalyit fogom emlegetni.
Igazából még most sem igazán jutok szóhoz a meghatottságtól, inkább beszéljenek a képek...

Kata egy csodás verset olvasott föl

Szeretném, ha álmaid győznének az önmagaddal vívott futóversenyben
Szeretném, ha értékeid nagyobbra nőnének, mint ingatag önismereted
Szeretném, ha tisztaságod meg tudnád őrizni
Szeretném, ha őszinte lennél magadhoz, s azokhoz, akiket neked szelidített meg az élet
Szeretném, ha alázatod legyőzné a hazug világ elvárásait
Szeretném, ha tudnál sírni és mások lelkébe örömöt imádkozni
Szeretném, ha mélyre húzna kincskeresésed, s a felszín alatt találnád forrásaid
Szeretném, ha hűséges tudnál lenni ahhoz, aki a legnagyobb szeretetét engedte átszögezni egyszer, s csak érted tette
Szeretném, ha tudnál vesztes is lenni, csak a reménységre vigyázz nagyon!
Szeretném, ha mindig tudnád, hogy sosem vagy egyedül és a Teremtő a tenyerébe véste még a legszomorúbb megaláztatásodat is
Szeretném, ha tudnád, hogy értékes és fontos vagy
Szeretném, ha tudnád, hogy amikor alszol, hiányzol a világnak
Szeretném, ha önmagad csak az igazán méltóval olvasztanád össze
Szeretném, ha tudnál várni
Szeretném, ha a názáreti lábnyomába illeszkedne életed
Szeretném, ha elfogadnád Isten áldásait
Szeretném, ha nevetve élnél!
Béke legyen veled!

(részletek Tornay András: Születésnapodra szeretettel című verséből)