boldog vagyok :))). Egyszerűen annyira jó, amikor az ember látja azt, hogy tényleg összedolgozik minden a javunkra, és csak köszönömöt tud mondani Istennek. Szóval, akik régóta szemmel tartják az írkálmányaimat, tudják, hogy Pécsen sokat foglalkoztam gyerekekkel, Timi barátnőmmel rendszeresen mentünk a környező településekre vagy éppen Pécsen adtuk tovább a gyerekeknek az Örömhírt. Fájó szívvel hagytam ott ezt a szolgálatot, ámbár jó volt a nyáron rácsodálkozni Isten vezetésére ebben is, és újra ott lenni.
Hm, és van nekem egy csodás Ruth barátnőm, aki egy ideje résztvállal a Gabonamag alapítvány munkájában, sőt az alapítvány egyik vezetője éppen egy ilyen lányra várt éveken át és hát, Istennek van humora: Ruthot kapta ajándékba, így nemsokára együtt fognak hátrányos helyzetű, árvaházban élő gyerekek felé szolgálni. Ma meg hívott az én drága barátném, hogy nem mennék-e velük Győrbe, az árvaházba, én meg igent mondtam. És most úgy érzem, hogy Isten még a Pécsen hagyott szolgálatért is kárpótol, mint ahogy annyi mindenért...
Kezdem érteni a néhány éve tett ígéretét, amit akkor tett, mikor még tiszta sötét volt minden: "kárpótollak azokért az évekért..."
(Jóel 2,25)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése