2009. január 29.

Keresem...

a szavakat a mondatokhoz, de nem találom. Vagy a mondatokat a szavakhoz?
Vajon hová tűnnek a szavak, amiket kitörlünk? És miért nem mondunk ki mondatokat, amit jó lenne kimondani vagy éppen hallani?
Keresem... És nem találom a válaszokat, sőt, már kérdezni sem tudok.
Mindent lezárok, mindennek pontot teszek a végére, csendben leszek és hallgatok...

8 megjegyzés:

Maresz írta...

Igazad van...bátorság kell olykor kimondani, ill. leirni valamit. Köszönöm az üzenetet:)).

Névtelen írta...

hmmm...

ez most mit jelent?

én vagyok az a "névtelen".

Noémi-Ruth írta...

Megfejthetetlennek tartod a bejegyzést, Névtelen?

Noémi-Ruth írta...

Egyébként igazad van, Névtelen, van, amit nem lehet elfelejteni, még ha meg is bocsátottunk...

iri írta...

Ha valos helyzetet takar a leiras erdemes keresni a megoldast.

Noémi-Ruth írta...

Keresem, keresem, de nem találom...

iri írta...

Pedig a megoldas csakis toled fugg ,te ismered a valosagot.Fogadd el A lELEK SUGALMAT.

Noémi-Ruth írta...

Na, ez az, hogy homályosan látok, nem valóságosan... Emberi kapcsolatokban pedig nemcsak rajtam múlik a döntés...