2009. május 19.

Ízlések és pofonok

Nos, ha akarjuk, ha nem, a körülöttünk levő emberek hatással vannak ránk. Van, akitől jó dolgokat tanulhatunk, van, akitől meg éppen azt, hogy mit nem érdemes csinálni. Szeretem figyelgetni az embereket, tiszta jó, hogy a kis, öt fős csapatunk milyen sokoldalú. Egyetlen férfiúnk kényeztetésére már első nap próbáltak megfűzni bennünket a vezetőink. Nos, hát ő nem hagyta magát és azért ő is kiveszi a részét e nemes tevékenységben. Most éppen kávét főz nekem is, és biztosított, hogy olyan lesz, ahogy szeretem :)). Jó, nem? Egyébként meg bizonyos emberek szeretnek félreértelmezni dolgokat és mondjuk kedves figyelmességeket mondjuk nem gondoskodásnak vagy őszinteségnek értelmeznek, hanem anyáskodásnak. Mégiscsak ad némi fejtörést az emberi kapcsolatok mibenléte...

u.i. Ja, és G. be is hozta a kávét, testvériesen szét is osztotta, úgyhogy még a konyhába sem kellett kimennem :)). Hát, ilyenek vannak mostanában...

2 megjegyzés:

András írta...

Eszmeletlen, muszaj lesz valami kavet fozzek en is vagy valami hasonlot. Maksepp "kiosztjak" itt nekem :P Amugy anyaskodas nelkul nem sok kisgyerek none fel. Ep, egeszseges embernek ...

Noémi-Ruth írta...

Nem, nem muszáj, az ilyen dolgok csak lehetőségek, ki is lehet hagyni.
És jó dolog, ha egy gyermek csodás anyát tudhat magáénak. És az is jó, hogy vannak akik a kedvességet, figyelmességet nem anyáskodásnak, hanem szeretetnek veszik...