2009. május 12.
Itt egy...
fáradt programmunkatárs, aki 2 napja radikális változásokat él át, történetesen jogszabályokat és mindenféle, pályázatokkal kapcsolatos információkat próbál a kicsi agyába gyömöszölni. Nagy sikert jelentett ma már a mai tanulmányozásom, ugyanis tegnap még azt gondoltam, hogy kínai nyelvet olvasok (és mindenféle nyelvjárását), ma már kicsit közelebbi népek nyelvére gondoltam. Lehet, hogy holnap már kicsit értegetni is fogom? No, majd kiderül. Mindenesetre megint elgondolkodtam a blogozásról, hogy maradjon-e vagy kipateroljam az életemből, hisz utálok unalmas lenni, annál is inkább, mivel az életem egyáltalán nem az. Dehát ugyebár gyerekszájak nem színesítik, pályázatokról mégse írhatok, mert valami titoktartási nyilatkozatot is aláírattak velem, így nem is tudom, mi légyen. A saját kis életem meg azért elég egyszerű, habár én azért szeretem élni. No, hát megint dilemma...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
Látom, már megint muszáj kommentelnem...:) Persze, a te döntésed, de...én arra szavazok, hogy maradjon a blog, mégpedig azért, mert szép kis gondolataid azért hiányoznának...(Ígérem, nem fogom követelni a mindenféle munkahelyi titkok közzétételét.)
Azt hiszem, fáradtan nem szabad írnom, mert akkor ilyen mondatok születnek a billentyűzeten.
Maradok, aztán legfeljebb könyvolvasmányok lesznek terítéken :))
szerintem te azert irtad ezt, hogy mi meg azt irjuk :)...tehat:
irogassal csak batran tovabb.
nehogy abbahagyd mert akkor meglatogatunk sotetoltonyosnapszemuvegesszekrenybarataimmal...
:)
Én is a maradásra szavazok!!
Nekünk nem (csak) a munkahelyi beszámolóid kellenek, hanem Te.
:)
Gota, nagyon jól hangzik a sötétöltönyös barátaid sora, csak legyen kullancsuk, akkor jöhetnek :)). Ez az egy feltétel :P
Köszi, Kati :))
visznek egy marékkal és rádburítják, ha abbahagyod...
Ajajjjj, akkor többszörös temetés lesz, nem lesz annyi hcs pénz :P :)))
Megjegyzés küldése