Így szólít. Már a múltkor is nagy meglepetést szerzett, amikor házicsoportra megérkezvén az ajtóban állva jelezte mindenkinek: Monémimi. Úgy szeretem hallgatni. Jólesik. Főleg, hogy nagyon még nem igazán akar megszólalni. Persze 1000-el figyel, mindent megért, sőt énekel. Tisztán. A kedd esték igazi kis fénypontja, hisz megszínesíti nővérével együtt a beszélgetéseinket. Örülünk nekik és hálásak vagyunk, hogy hetente becsöppenhetünk az életükbe.
2009. május 15.
Monémimi(mi)
Így szólít. Már a múltkor is nagy meglepetést szerzett, amikor házicsoportra megérkezvén az ajtóban állva jelezte mindenkinek: Monémimi. Úgy szeretem hallgatni. Jólesik. Főleg, hogy nagyon még nem igazán akar megszólalni. Persze 1000-el figyel, mindent megért, sőt énekel. Tisztán. A kedd esték igazi kis fénypontja, hisz megszínesíti nővérével együtt a beszélgetéseinket. Örülünk nekik és hálásak vagyunk, hogy hetente becsöppenhetünk az életükbe.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
:)
A "Noémi" egy meglehetősen bonyolult név :) egyik barátnőm kislánya, amikor először próbálkozott a nevünk kiejtésével (másik barátnőm is Noémi, meg én is), egyszer "Nyomi"-ra sikerült, máskor meg "Nyanyá"-ra. És ráadásul az idősebbikünk kapta a Nyanyát :) Most már simán kimondja a nevünket (lassan négy éves a lány), de olyan jó visszagondolni erre. Felnőnek a gyerekek...
Pécsen egy 4 gyermekes családnál laktam, a legkisebb 1 éves volt, amikor odaköltöztem. Először Mi-nek hívott, aztán Nomikának (ezt aztán az egész család átvette), és sokáig ez maradtam. Iskolás korában tért rá a Noémi, sajna nem faggattam ki, milyen okból.
Jah, a "Ma reggel..." kezdetű bejegyzésem róla szól :)).
Megjegyzés küldése