"Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld." (Mécs László) "Sohasem unok bele abba, hogy jót tegyek veled..." (Jer. 32,40) Én fogok a ti jövőtökről gondoskodni! (37. Zsolt.)
2009. február 13.
Mostanában...
nagyon sokat gondolkozom azon, hogy ki az, aki mellett meg kell állnom, aki mellett nem szabad elmennem csak úgy. Ugyebár az Oktogonnál dolgozom, a körúton, meg a Nyugatinál jópár ember van, akik segítséget kérnek. Van egy anyuka, aki rendszeresen ül a nagy hidegben valamelyik gyerekével az ölében. Mindig összeszorul a szívem. Mi az, amit tehetek érte, és nemcsak alkalomszerűen? Ezért jelentett igazán sokat Szilvia bejegyzése, mert tényleg jó lenne mindig tudni, hogy ki mellett kell lassítani, megállni és tenni, amit tennem kell...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
hát tudod ahogy olvastam az anyukát a gyermekkel, rögtön felszólalt bennem a gyermekjólétis... ugyan is amit csinál az valahol bűncselekmény, hiszen koldulásra használja a gyermekét. És hát azért tudod nagyon sok féle segítség áll ám a szülők megsegítésére. De így ha egyszer felfedezi őket a gyámhatóság elveheti tőle a gyermekeket :(
Hogy hol tudsz itt igazi irgalmat gyakorolni... hát nehéz. Pest olyan más világ mint Pécs. Nekem a szívem szakad meg a gyermekekért akik ezt látják, így nőnek fel és ilyen felnőttek lesznek esélyt sem kapva egy jobb élhetőbb életre.
Gondoltam, hogy erre te biztos reagálni fogsz :)). Ez az, hogy nekem is majd meg szakad a szívem a gyerekekért és tehetetlen vagyok...
Vagy nem ismerem a járható utakat. Pesten szerintem sokkal kevésbé foglalkoznak ezekkel a helyzetekkel... vagy annyi van, hogy képtelenség mindegyikkel, nem tudom. Néha attól félek, hogy annyi szerencsétlen embert látok, hogy kivész belőlem az érzékenység, és ezt nagyon nem szeretném.
Megjegyzés küldése