2009. február 4.

M. Zs.-nek

Mint ahogy lenni szokott, néha idetévednek kedves emberek, aztán vagy visszatérnek vagy nem, lényeg, hogy valahogy M. Zs. is idekeveredett. Aztán egyszercsak felfedezte, hogy történetesen az unokatesójával lakom és mivelhogy egy igazán jó költőtől is szeretek idézni, így talált rá az angol tanárjára is. Hm, sose gondoltam volna...
De most azt gondolom, hogy Isten éppen akkor mutat rá egy-egy szálra, amikor éppen szükségünk van, hogy valahogy bepillantást kapjunk a terveibe, mert mostanában az összegubancolódott szálaimat látom, és fel nem foghatom, hogy Isten milyen mintát hoz ki belőle és hogy abban fog gyönyörködni. De teszi és néha engedi, hogy mi is belekukkanthassunk.
M. Zs.-től pedig az az egyetlen kérdésem, hogy te vagy-e az, aki így szoktál idetévedni: "noémi virágok hiányzol szöveg", mert igencsak érdekes ezt olvasni :))), mert mi van, ha az ember lánya azt gondolja, hogy egy titkos hódolója, aki keresi a szavakat, de még nem találta meg, hogy megszólaljon. Na, jó, nagyon örülök kedves Zsófi, hogy érdemesnek tartod erre az igencsak egyszerű blogra a visszatérést :))).

4 megjegyzés:

iri írta...

erdekes tortenet

Noémi-Ruth írta...

Igen, az. Tudom, hogy talán nem annyira egyértelmű, de tényleg jó látni azt, hogy Isten dolgozik a háttérben, mégha mi sokszor fel sem fogjuk, hogy mi történik... meg talán el sem tudnánk hordozni, túl sok lenne a számunkra...

Névtelen írta...

Szia Noémi!:) látom körbeértek a szálak:) Már akartam Neked írni, mert tényleg számtalan öröm forrása volt már nekem a blogod: a szíverősítő kis írásaidtól kezdve, a rég nem látott unokatestvérem mosolygós fotóján keresztül, az András verséig:) az ezekből eredeztethető egyéb történésekről nem is beszélve:) meg hát mindig örül az emberfia az ilyen kis "véletlenek"-nek, amik ugye nincsenek:)
Úgyhogy ezennel szeretném is megköszönni egy mosollyal mindazt, amit, bár tudtodon kívül, de értem tettél:)
A titkos hódoló pedig nem én vagyok, az valami izgalmasabb dolog lesz..:)
Puszillakölellek benneteket!
zsofi

Noémi-Ruth írta...

Kedves Zsófi!
Vicces, hogy megtaláltad még egy hónap után is a bejegyzést, nem gondoltam volna :))). Köszönöm, amit írtál, nagyon örülök mindig a visszajelzéseknek, főleg az ilyeneknek :)). Az előbb Kata is elolvasta, hogy mit írtál és nagyon örültünk és várunk hozzánk valami finomságra,ha már kellemes idő lesz, utána pedig egy nagy sétát ígér Kata a Városligetbe (a finomság nyomainak eltüntetésére :))). Lehet, hogy Andrást is meghívjuk és akkor minden szál összefut :)).
Mi is puszilunk és ölelünk!