az apukánk. Be vagyunk ám sózva Jonával rendesen, hisz nehezen mozdíthatók ki otthonról a szüleink, viszont annál inkább várnak haza minket, mindig nagy szeretettel. Na, de Jonának sikerült rávennie, hiába, no, mindent ki tud harcolni az én bátyám :)))).
Szóval szombaton jön és én meg napok óta töröm a fejem, hogy mit főzzek (ezt azért nem árultam el apának, mert igazán megdöbbenne, hogy én ezen agyalok, közben ő meg tényleg mindenevő, meg bármit főznék megenné, az biztos, még akkor is, ha nem lenne olyan jó...). Igazából az a jó, hogy kicsit itt lesz velünk és ennek mi nagyon-nagyon örülünk :))).
3 megjegyzés:
Hat akkor hajra.
jólesik látni ezt a képet! üdvözlöm Jonát!
Átadom :)). Épp a héten fűzött meg, hogy küldjem át a blogcímedet, mert már szeretne hallani rólatok :)).
Nagyon szeretem ezt a képet róluk :))).
Megjegyzés küldése