2009. február 22.

Ma hivatalosan...

is tagja lettem a rákoskeresztúri gyülinek (www.rakoskeresztur.hu). Vicces volt, mert többen is azt hitték, hogy már rég az vagyok. Jólesett. De most jött el ennek az ideje és nagyon jó volt megerősíteni azt, hogy ide szeretnék tartozni, ezekkel az emberekkel szeretnék közösségben lenni, szeretni őket és felelősséggel résztvállalni a szolgálatban. Jó dolog, sőt, Isten ajándékának tartom, hogy ide vezetett. Ma együtt is ebédeltünk, majd megbeszéltük az évi terveket és jó volt arra is rácsodálkozni, hogy hányfajta szolgálati területe van a gyülekezetnek. Jó látni Isten munkáját és azt, hogy nem akar minket kihagyni ebből :))).
Ja, majd elfelejtem: a rendelőnkbe járó gyerekek egy részének ma otthon vizsgálat zajlott, így bekapcsolva volt a munkatelefonom. Többek között Roli anyukája is keresett, aztán miután megbeszéltük a felmerült kérdést, Roli persze ott volt mellette és nem hagyta békén az anyukáját, mert ő is szeretett volna velem beszélni. Mi volt a kérdése? "Noémi, ha meglátogatlak, ugye nem adsz szurit?" Khmmm. Na, jó, azért kivágtam magam :)). Úgy szeretem ezeket a csodás gyerekeket!

3 megjegyzés:

Maresz írta...

Veled együtt örülök, hogy jól érzed magad a gyülekezetben. Szép munkád van:).

Noémi-Ruth írta...

Köszönöm, tényleg nagyon-nagyon hálás vagyok a gyüliért... és a munkámért is, mégha rövid ideig is lesz már...

Névtelen írta...

eljen! :)