hogy a közelben nemcsak kopár utcák vannak, hanem növényekkel teliek is. Azért örülök, hogy a madarak még a kopár utcákban is tudnak énekelni, engem is tanítanak, hogy a kopárság, szürkeség ellenére is lehet dalolni. Na, így a rigók a zord épületek közt is lelkesen zengedeznek. A hétköznapok sodrásában a Bajza utca jelenti mostanában a botanikus kertet, mert mindenféle kerti szépségek találhatók, szebbnél-szebb madárdalokkal körítve. Hm, nem tudom, meddig fogom bírni a pesti szürkeséget...
Végülis Dömöshöz közel van egy remetelak, lehet, hogy odaköltözöm :)).
... és úgy látom, a napokban különösen keresik errefelé a feltétel nélküli szeretetet. Remélem, nemcsak a gondolatokban találják meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése