Múlt héten nagy felbuzdulásomban jópár helyre elküldtem az önéletrajzomat. Erre ma felhívott egy nagyon kedves hölgy, és biztosított, hogy gyönyörű az életrajzom, csakhogy ahhoz a munkakörhöz, amit megpályáztam, sokkal több van bennem. Hja, anno a Telki kórházba is ezért nem vettek föl, mert állítólag túl ambiciózus vagyok és úgyis továbbállnék. Ma kaptam gondolkozási határidőt, hogy tényleg szeretném-e azt az állást, vagy nem. Egyébként most kezdjem el letagadni, hogy mivel is töltöttem az elmúlt éveket?
És bármi is van, Neki hiszek, Aki a következőket mondja: "Ennek ellenére, minden ilyen nehéz helyzetben mi vagyunk a győztesek! Sőt, még annál is többek, ő általa, aki szeretett bennünket. Mert Isten szeretetétől semmi, de semmi nem tud minket elválasztani - ebben egészen biztos vagyok.
Egészen biztosak vagyunk benne, hogy minden összedolgozik azoknak a javára, akik Istent szeretik, és akiket ő a saját terve szerint elhívott." (Róm. 8:37-38, 28)
És "Nyitott tenyér semmit sem veszíthet / Tökéletes leszállópálya." (Háló Gy.: Manőver)
2 megjegyzés:
nem kell letagadni, csak nem kell elmondani...ha kerdezik megmondod. :)
amugy meg nem az a baj, hogy tul kepzett vagy, hanem, hogy a fonoknel is kepzettebb vagy es o felti az allasat.
en sem vennek fel olyat magam ala, aki okosabb, ugyesebb, kepzettebb...stb. nalam.
Hát, igen, ez is benne van a pakliban... Csak tudnám végre normálisan az angolt, akkor könnyebb dolgom lenne ilyen téren.
Megjegyzés küldése