2007. október 2.

Fájó szívvel...

vettem tudomásul osztályátadáskor, hogy Lacus ma hazamegy. Nemrég meg is érkezett az anyukája, el is köszöntek, meg minden. Már majdnem kiléptek az osztályról, amikor Lacus hátrafordult és megkérdezte: "adhatok egy puszit?" Hát, hogyne adhatott! Ilyen nagy szeretetet kaptam ma az osztály legfiatalabbjától. El is raktározom zord időkre.
Az előbb meg Dávid állt elém, hogy mit segíthet. Még mindig itt van, aztán egyre többször kérdezi, hogy mi az, amit ő is megtehet. Jó kis meglepetéseket szerez nekünk, mert nagyon ügyesen elvégzi mindazt, amit rá merünk bízni. Sokszor úgy kap valami megoldandót, hogy neki kell rájönnie, és mindig rájön. Mi meg csak ámulunk. De így kell nekünk, ha nehezen hisszük el, hogy igenis olyan feladatokra is képes, amire mi nem is gondolunk.

7 megjegyzés:

ger írta...

példa nincs ? :))

nruth írta...

De van :DDD

ger írta...

nah, ezért meg kell hallgatnod ezt 00:19-00:21 között, továbbá 01:00-01:05-ig :D

"nehemmbaaj", hogy eddig nem írtál példát... :P

nruth írta...

Ajjjajjjj, ez nagyon durva...egyszer is elég volt, hadd ne kelljen többször.A példákhoz meg ismerni kéne Dávidot, mert ő nem egyszerű eset. Márcsak azért sem, mert egy nagyon durva örökletes betegsége van, ami a szellemi épségére is hatással van, másrészt meg meghaltak a szülei és gyermekotthonban él.Szóval amilyen példákat hoznék, kinevetnének...

nruth írta...

Másrészt meg aki nem akarja, hogy tudjam, hogy sikerült a beugrója, az ne várjon tőlem sem példát :P

ger írta...

de direkt azért írtam oda, hogy mettől meddig hallgasd :D.. south park is durva, de van benne "üzenet" :D

najó, akkor felmegyek msnre :D

ger írta...

ja, és nem nevetné ki senki Dávidot sem, meg Téged sem.. sok ember képes egy csomó mindenre, és még sem teszi; mint pl én.. inkább ez a kinevetni való és szánalmas, nem pedig az, aki nem képes csomó mindenre, és mégis teszi, mert akarja, mert hajt, mert van benne élet..