2007. december 26.

Sweet home

Tiszta izgatott voltam szentestén, hogy hogy sikerül a meglepetésünk. Tudni kell azt, hogy a szatmári gyüliben 24.-én is istentisztelet van és a vonatom éppen akkor ért haza, amikor családom nagy része még a gyerekek műsorát élvezte, ám Jona ünnepi díszben várt és gyorsan hazavitt a karácsonyfa alá, meglepetésnek. Aztán persze visszament az istentiszteletre, hogy senki se fogjon gyanút. Aztán hazaértek, én meg csak lapultam a belső szobában, az adrenalin szintemet nem mértem meg, de jócskán a természetes szint fölött volt. Aztán a fiúk kitalálták, hogy hívjanak föl engem, apa nagy lelkesen bejött a szobába a telefonért, közben kérdezte: "vajon otthon lesz-e?" erre én meg válaszoltam, hogy: "otthon". Sajnálom, hogy akkor nem volt fényképezőgép a kezemben, habár mondjuk nem adná vissza apa arckifejezését, de ő is és anya is könnybelábadt szemmel fogadott és nem győzték elhinni, hogy teljes a család, mindenki otthon van.
Jó itthon, habár ezek a napok repülnek, aztán mindjárt már azt veszem észre, hogy 30.-a van, és már megyek is vissza...

7 megjegyzés:

betti írta...

:), örülök neked.

Márta írta...

Boldog Karácsonyt így utólag is, bár még nincs vége...:)

nruth írta...

Köszönöm, nektek is áldott ünnepeket!

ger írta...

hazamész, és internetezel.. szép :P sztem az vicces lett volna, ha apukád leül a sötétben a fa mellé a telefonban, te meg még ott guggolsz, és megszólal a zsebedben a telefon :D :D

nruth írta...

Ger! 2 napig nem interneteztem :)) És tényleg úgy lett volna még poénabb, ha megszólal a telefonom, de nem bírtam ki, amikor apa ott ment el mellettem :))), muszáj volt megszólalnom :D

Hannah írta...

Jah de jó így hallani!! Nagyon drukkoltam ám na és alig vártam, hogy olvashassam ezt a postot!
Tessék csak élvezni az otthon töltött napokat!
Boldog Karácsonyt!

Kati írta...

Én is itt vagyok az örvendezők sorában azokkal együtt, akik szeretnek téged!! :)

Küldünk néhány meleg ölelést innen a messzeségből.
Kati