hogy diákok közt legyek, akkor most bőségesen megkaptam. Rengeteg diákunk van, akik segítenek a hazai pályázatok rögzítésében és ott ülök köztük - felügyelőnek, no, meg akihez futhatnak mindenféle ügyes-bajos dolgukkal. Ki is használják rendesen. Tegnap még frusztrált, amikor sorban álltak előttem a kérdéseikkel, két hosszú nap után azért végre lenyugodtam és azt mondogattam magamban: "nyugi, Noémi, ha nem tudod a választ, akkor kérdezel valaki okosabbtól". Talán éppen ezért, mert végre lenyugodtam, alig kellett kérdeznem. Rájöttem a válaszokra, ha nem tudtam hirtelen.
Egyébként meg az történt, hogy amikor hétfőn estefelé végre a saját kis helyemre ballagtam hulla fáradtan, egy nagy, piros szív fogadott a képernyőmre ragasztva. No, persze egyik kedvenc diáktól, alias Petitől, aki másnap csak azért érkezett korán, hogy gyorsan elfoglaljon egy diákszámítógépet a közelünkben. Ja, sütit is hozott nekünk, így Ági is és én is el voltunk kényeztetve.
A képet majd megmutatom...
1 megjegyzés:
Na, mégis csak megéri a fáradtságot a tanácsadás:)).
Megjegyzés küldése