2009. augusztus 2.

Hetek óta...

nem vagyok jól. Eltört bennem néhány dolog, aztán csak örlődöm és örlődöm. Persze kapom a jó tanácsokat: tedd ezt, ne tedd azt... Sorolhatnám. Nem tudok mit kezdeni ezekkel. Visszavonultam a csigaházamba és legszívesebben bezárkóznék a szobámba, de menni kell, tenni kell.
Hétvégére azért sikerül, csak a legszükségesebbre megyek emberek közé.
Aztán megcsörren a telefon és egy igaz barát szólal meg: "holnap este ott leszek. veled. és meghallgatlak."
"Mindig szeret a barát..." Még akkor is, ha nagyon mélyen vagyok...

Nincsenek megjegyzések: