2008. április 22.

Tele van ez a nap...


meglepetésekkel, kedves figyelmességekkel. Nem gondoltam volna, hogy ennyi sms-t, iwiw-es köszöntést kapok. Persze azzal tisztában voltam, hogy akik közel állnak hozzám, azoknak eszébe jut, hogy milyen névnap is van ma.
Tiszta aranyos volt, hogy a főorvosnő reggel alighogy belépett az osztályra, már keresett, hogy hol vagyok és persze felköszöntött az egész osztály. Nagyon jólesett. Épp a tegnap jegyezte meg, hogy egyik szeme sír, a másik meg nevet, amiatt, hogy elmegyek. Na, szóval így indult a nap. Aztán persze a szokásos reggeli őrület volt: vérvétel meg minden. Amikor Dalma került sorra, közölte, hogy csak akkor vehetünk vért, ha utána meg is vigasztaljuk :))). Ezek után annyira hős volt, hogy a végén még a vigasztalást sem kérte :)). Olyan drágák tudnak lenni ezek a gyerekek! Még 2 napot dolgozom, aztán elbúcsúzom a kórháztól. Azt hiszem, nem igazán lesz könnyű a gyerekek nélkül...
Ezért hadd köszönjem meg Hannának a képeslapot, sokat segített, hogy arra koncentráljak, hogy Isten az új ajándékaival nem megfosztani akar mindattól, ami az élethivatásomat jelenti. És mindenki másnak is köszönöm a bátorításokat és szeretetük kifejezését.

"God - author of new beginnings...
God - renewer of dormant dreams...
God - perfecter of everything beautiful!"

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Én is szeretnék ezúton Boldog Névnapot kívánni neked Nonókám!
Az életem gazdagabb így, hogy ismerlek!

Ha nem is irkálgatok sokat, olvaslak majdnem mindennap, és gondolok rád gyakran!

Noémi-Ruth írta...

Köszönöm, kedves Nővérkém! :)))
Úgy látom, jó, ha imádkozol, mert Isten meghallgatja. Az egyiket legalábbis nemsokára teljesíti és közel leszünk egymáshoz :)))
A másik kérést se hagyd abba, légy szi! :))
Puszi nektek!

Névtelen írta...

Mindenképpen imádkozok a másik dologért is, és nagyon reménykedek, hogy meglesz a Gyömülcse.
:))