2008. május 10.

Utolsó napomat...

töltöm, mint pécsi lakos, ami azt jelenti, hogy igyekszem majd nagyon sokszor visszajönni. Reggel eldöntöttük Darinnal, hogy a Tettyén, a kereszt lábánál tartjuk meg a csendességünket. Nagyon jó volt Istennel lenni együtt, olvasni a bátorításait és csodálni mindazt, amit nekünk adott.
Összegezve: csodálatos volt ez a 8 év, amit Pécsett tölthettem, Isten rengeteget formált rajtam, szóval megérte mindaz, ami történt vagy nem történt. Így volt jó.
Isten tenyerén élni... Még mindig a legbiztonságosabb helyen. Egyszer írtam egy bejegyzést "Reserved" címmel, ezt tapasztalom, hogy tényleg mindnyájunknak van egy helyünk Atyánk szívében. És ez így van jól...

2 megjegyzés:

márta írta...

Nagyon szép ez a búcsúzás...Meg a képek, meg minden...

Noémi-Ruth írta...

Azt mondják, hogy búcsúzni is csak szépen érdemes...