akkor jó valamit kapni, ha már képesek vagyunk elfogadni" - nem tudom, ki fogalmazta meg e nagy igazságot, de nagyon így van, legalábbis a magam életében. Mások nevében nem nyilatkozom. A tegnap még igencsak gyötrelmesen néztem a szobámat, hogy nem bírok elkezdeni pakolni, aztán egyszercsak megszállt az ihlet és elkezdtem 1000-el dobozolni. Meg sem merem említeni, hogy a könyveim hány dobozban férnek el.
"Ha menni kell, magammal sokat vinnék..." - írja Reményik. Habár azt hiszem, hallgatok és nem mondok semmit, mert annyi szerető ember vár Pesten, hogy nem akarok nyavalyogni.
Nemrég úgy döntöttem, hogy élvezem ezt a napot, mert mégegy úgyanilyen nem lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése