ugyebár egy kedves gyerkőcöm vérvételen, még anno júliusban. Nagyon a szívére vette az eseményt, de azért búcsúzáskor már biztosított, hogy szeret.
Na, hát éppen ma jöttek kontrollra és Roli első kérdése természetesen mi volt? Igen, az. "Úgye nem adsz szurit?" És persze hiába bizonygattam, hogy nem, meg hogy itt a rendelőben CSAKIS játszani lehet, ő azért elég sokáig bizonytalan volt a hitelességemben. Aztán végül csak elhitte, és újra biztosított, hogy szeret. Nemcsak kicsit, hanem nagyon.
Hm, és persze asszociáltam. Hányszor állok én is Isten elé ilyen és hasonló kérdésekkel. A héten is biztosítania kellett, hogy mindenek ellenére szeret, tud rólam, és bízzak benne...
Nem vagyok könnyű eset. Még jó, hogy ilyen türelmes velem és nem ad fel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése