2008. november 15.

Barát-kapcsok

Márta blogján olvastam arról, hogy a titkos kívánságaink sokszor épp ott válnak valóra, ahol nem is számítunk rá. Jópár ilyenben volt már részem. Azt hiszem, hogy igazán hálás lehetek a kapcsolataimért. Hogy vannak olyan emberek az életemben, akikkel mindig ott lehet folytatni, ahol legutóbb abbahagytuk. Persze közben néhánynak megváltozik az élete, egy, majd két gyermekre figyelhetünk közben (vagy éppen többre), gyönyörködhetünk bennük és lehetünk nagyon-nagyon hálásak. Na, hát így vagyok néhány barátnőmmel. Igazi kincsek számomra. Nem kell magyarázkodnom, értik a nyelvem és én is érthetem őket. És ez annyira, de annyira jóóóó, hogy most totál elfogult lettem és képtelen vagyok végigvinni gondolataim fonalát. Majd egyszer...

2 megjegyzés:

Kati írta...

:))))

Noémi-Ruth írta...

Jaja, NAGYON jóóóók az ilyen kapcsok :DDDD