Akik régóta olvasnak, többször találkoztak azzal a mondatommal, hogy: "szeretnék egy csoda részese lenni!" Sokan azt is tudják, hogy milyen filmből származik, és hogy milyen csodát jelentene nekem. Nagyon sokszor átéltem már, amióta Istennek adtam az életem, hogy sokszor belépett úgy az eseményekbe, hogy csak lestem és ámultam, hogy mit tesz, ám sokszor éppen az volt a csoda, hogy sötétségbe vezetett, úgy tűnt, hogy magamra hagyott, amikor nem tudtam mást tenni, csak mindent kiengedni és Rá bízni. Még soha nem csalódtam. Az az igevers többször beigazolódott, hogy "minden összedolgozik azok életében, akik Istent szeretik". Azt gondolom, hogy ez nemcsak azt jelenti, hogy azok a dolgok valósulnak meg, amiket szeretnénk vagy amikre nagyon várunk. Sokszor más formában érkezik: jellemfejlődés, Istenre való egyre jobb hasonlítás. És ha jól meggondolom, erre vágyom a legjobban.
A napokban szembesültem azzal, hogy Isten szemszögéből az igazi nagy csoda a transzponálás: az, hogy emberi testek olyan edények lehetnek, amelyeket betölt a Szentlélek, hogy a jótékonyság és a jóság hétköznapi, emberi tettei Isten megtestesülései lehetnek a földön. Vágyhatok-e jobbra, nagyobbra, minthogy Isten csodája legyek? Akiben Ő él és aki Őt éli meg mások előtt? Nem éri meg alacsonyabb csodára vágyni.
Szeretnék a csoda maga lenni! Isten csodája lenni...
2 megjegyzés:
Na ez a mondat így már sokkal jobban tetszik.
Amúgy régóta ismerlek (asszem) de nem tudom melyik filmre gondolsz...
A "filmek" címke alatt megtalálod. Valamikor augusztusban írtam, de amikor elkezdtem itt blogolni, szeptember 1.-e került az összesre dátumként, ami bejegyzést áthoztam.
Megjegyzés küldése