Hazajött. Úgy, mint még soha. Mesélt, meséltem. Életre keltek az elmúlt napok örömei, nevetései, fájdalmai, kétségei. Kifogyhatatlanok voltunk. De jó, hogy érthetjük egymást. De jó, hogy van ki meghallgasson, bátorítson. De jók is az igaz barátságok!
Újra megfogalmazódott bennem: lét-elemem a kapcsolatok, belül halnék meg, ha nem lennének...
5 megjegyzés:
kár, hogy nem voltál a Dávid és Anikó menyegzőjén... találkozhattunk volna. még személyesen sohasem beszélgettünk... Jona mondta, h miért, de én örültem volna neki. csak h tudd :)
Köszi, Encó, én is ezt sajnáltam nagyon, hogy veled/veletek nem találkozom. De lehet egyszer végre meglátogatom Iruékat és akkor összejön :). Tényleg jó lenne egy nagyot beszélgetnünk, meg élőben csodálnom Babót (sok kedves vidám percet szerez ám így is :))
Jó, hogy vagytok!
Ja, egyébként egyszer, nagyon régen, ebédeltem nálatok Nagyváradon, sőt, Bálint is ott volt :DDD
a varosban vagy? jo, hogy ujra itt! ;)
Köszi,B., igen, itt vagyok :)
Megjegyzés küldése