2008. szeptember 2.

Néha...

olyan jó lenne, ha könnyen és gyorsan megoldódnának helyzetek, megvalósulnának a vágyaink, meg ilyenek. Lassan tanulom, hogy a türelem legalább olyan fontos, mint az, hogy kommunikálok, vagy jelzek észrevételeket másoknak. Nagyon igaz az az ige, hogy "vassal formálják a vasat és egyik ember formálja a másikat". Csak, ha az elmúlt hónapokra gondolok, húúúú.
Na, inkább Simon Andrást idézem, hogy értsetek:
"A türelem a szeretet építőművészete. Egyfajta "passzív" alkotás, amikor a belőlünk áradó szeretet és bizalom pont azzal készteti pozitív változásra a másik embert, hogy nem szólunk bele az életébe, nem sürgetjük, nem szabunk neki sem határidőt, sem feltételeket. Egyszerűen csak várunk rá."
(Simon András - Szeretetközelben)

1 megjegyzés:

Renáta baba írta...

Tényleg van még mit tanulnunk...