Néha nagyon hatnak rám a sarokba szorító, kétségbeejtő körülmények vagy éppen a tehetetlenség bizonyos emberek életét látva. Ilyenkor kapom a döntési lehetőséget: vagy hagyom, hogy a körülmények, megoldhatatlan helyzetek maguk alá temessenek, vagy felnézek... Valakire. Valakire, aki a körülmények Ura. Valakire, akire mindig számíthatok. Valakire, aki ért hozzánk, Ő talált ki minket. A saját örömére. Merthogy igazán akkor élünk, ha Benne találunk önmagunkra.
"Isten azt akarja, hogy az ő bátorításának üzenete eljusson hozzánk, mert különben az elménket elsüketíti a körülmények dübörgése, szívünk ajtaja pedig bezárul a reménység előtt."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése