avagy nem árulhatom el, miért kerül ide ez a vers...
"Gyermekek arcát
Csodálkozó bizalmat fürkésző szemeket
Meghalt levelek földreérését
Tavaszi lélegzetvételt
Gyertyalobbanás szomorú békéjét
Szavak nélküli szelídséget
tudnánk egymásnak ajándékozni,
ha nem félnénk egymástól."
(Tornay András)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése