2008. augusztus 2.

Útközben

Gordisa és Matty között van egy lovastanya, ahol egyik nap sikerült megpihennünk röpke fél órára, és nem hagyhattam ki, hogy meg ne csodáljam a vízitököt a tavon. Tiszta szépek voltak ám, csak a képen nem nagyon látszanak.
Nagyon nagy hála van bennem azért, hogy mindennap volt segítségünk: Pisti a családja mellett (4 gyermek édesapja), Ervin 3 gyerekes apaként szánt időt arra, hogy a gyerekeket tanítsa. Jó volt, hogy 2 nap nagymamák csatlakoztak hozzánk, és Tamás is elkísért minket, noha süthette volna a hasát is valamelyik strandon. Timi pedig Isten különleges ajándéka: immár 2 éve, hogy együtt szolgálunk a gyerekmisszióban és már gondolati szinten együtt dolgozunk. Amikor Pestre költöztem, egyik szomorúságom éppen az volt, hogy nyáron nem biztos, hogy együtt tudunk szolgálni. Isten meghallgatta a kérésünket, és a hosszú nyárból összehozta, hogy éppen ezen a héten részt tudjak venni ebben a szolgálatban. Ilyen az, amikor Isten tesz valamit...


Pisti nagyobbik fia, Attila, aki éppen elbújt a rendőrök szeme elől (kicsit sokan voltunk az autóban)

Nincsenek megjegyzések: