Nem akartam tegnap "nagydobra" verni a látszatbajaimat (egyébként Billy Grahamtől loptam ezt a jó kis mondatot és évek óta kincsként őrzöm), merthogy az ember lánya tanuljon meg végre bátran szembenézni mindazzal, amivel naponta szembesülni kényszerül.
Két dolog amiért nagyon hálás vagyok:
- Tibi tesómnak balesetük volt és megúszta egy kisebbfajta zúzódással, fájdalommal
- a barátaim, akik nem is tudom, de valami csoda folytán mindig mellettem állnak és örülnek, hogy vagyok...
És tudom, hogy már jó párszor idéztem Grace és Glória című darabot, de akkor is Grace utolsó mondata éltet: "A Jóisten valamiért csak teremtett, és ha nem is voltam más, csak egy közbülső láncszem, amely összetart másik kettőt, akkor is fontos voltam és nélkülözhetetlen...". Még akkor is, ha jómagam nem sok értelmét látom ennek a láncszemnek (a kis egyszerű életemnek).
2 megjegyzés:
http://noemi-ruth.blogspot.com/2007/08/max-lucado-rtkes-vagy.html
ajanlom figyelmedbe!!!
ne masokra hallgass, hanem a mesterre.
"...a kis egyszeru eleted..."
...aron vetettel meg te is, nem voltal occo. ;)
tudom
Megjegyzés küldése