2008. december 11.

Nem tudom,

miért, de mostanában tiszta honvágyam lett és legszívesebben a Békási szorosban bóklásznék, meg hegyi csobogást hallgatnék, meg havas hegyekben gyönyörködnék... Na, a madarak csicsergését már meg sem merem említeni.
De persze per pillanat még a rendelőben vagyok, és Kányádi Sándor: "Vannak vidékek" című ciklusával vígasztalom magam. Olyan nagyon szép. Anno egy irodalmi esten nekem jutott elmondásra és azóta is egyik kedvenc versem...

Előhang

vannak vidékek gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
(...)


Viseltes szókkal

(...)
vannak vidékek ahol csak úgy lehet
megmaradnunk ha kezemben a kezed
és a viseltes szónak is hamva van
ha félárnyékban s ha nem is boldogan
száríthat szél és süthet hevet a nap
míg a harmatból egy csöppnyi megmarad.

5 megjegyzés:

Kati írta...

Húúúú, én is megyek veled a Békási szorosba.
Gondolatban... :)

Noémi-Ruth írta...

Ne csak gondolatban csatlakozz :D Ja és hozd Sárit és Mátét is :DD, na, jó, Zolit is hozhatod :DDD

Kati írta...

Mikor indulunk?
:)

Noémi-Ruth írta...

Máris indulhatunk :D :D :D
Nem bánnám...

nike dunk írta...

cool blog