that all is well

Se perc alatt telnek a napok, és jééé, már megint régen írtam ide. Jóóóól megfontolom mostanság, hogy mi is kerüljön ide. Na, jó, nem, csak nem akarok szomorú gondolatokat ideírni.
Dióhéjban amire igazán jó emlékezni az elmúlt napokból:
- Chopin est Jonával. Sose gondoltam, hogy Jona tesóm ekkora rajongója, de hát, az ember lánya mindig tanul - még a testvéréről is
- lelkigondozás képzés - ahol most is sokat tanultam Istenről és emberekről. Csak remélni tudom, hogy adott helyzetekben jól teszem, mindenesetre tanulom az embereket Istenre bízni - már ez is nagy lépés
- egy csodás szombat délután, amikor a gyülekezetről tanulhattunk. Azóta is ízlelgetem az ott hangzottakat
A munkás hétköznapok ugyanakkor nagyon aggasztanak. Keresem a kompenzálási lehetőségeket, de mostanában nem látom és nincs erőm keresgélni sem.
Három gondolat forog bennem:
" fölépítelek és fölépülsz..." - mondja Isten
"Kétlem, hogy az Úr rendszeresen az én bajaimhoz igazítaná teendőit" - sajnos nem írtam fel, hogy ki mondta :(
"... that all is well. All is going according to plan. Trust that there is a bigger picture. Trust that life is unfolding as it should."
Kapaszkodom.

...

Na, jó, néha azért hátranéztem, de csak néhány másodpercre vettem le a szemem az Északi tengerről és a többi gyönyörűségről...

Egyszerűen gyönyörű...

Istennél mindig röpdolgozatok vannak

Mostanában sokszor tapasztaltam ezt. Isten többször vizsgáztatott türelemből, szeretetből, odaszánásból, és töredelmesen bevallom: megbuktam. Nos, mondhatom, hogy itt jön be a képbe Isten kegyelme, de akkor is nagyon fáj, hogy ilyen vagyok...
A másik nagy gondom, hogy szeretek előre látni, tervezni, közben meg Isten a sötétben tart. Nehéz bizalom ez. Pedig nagyon igaza van Rejtő Jenőnek a következő mondatában: "Az embert saját jól felfogott érdekében úgy teremtették, hogy ne lásson a jövőbe."
Remélem, egyszer eljutok oda, hogy vakon is megbízom Benne és nem kérek folyton magyarázatokat.

Újra itthon

Furcsa újra itthon lenni... Ha az ember két tömény hetet van egy csodálatos országban, ami szemet és lelket gyönyörködtető, nehezen talál vissza - legalábbis én. Kalandos volt az odaútunk meg a hazatérésünk is. Odarepüléskor az első gép késett kb. fél órát, így lekéstük a csatlakozást. Hazafelé jövet pedig olyan veszélyesek voltak az útviszonyok, hogy egy kamiont menteni kellett, de emiatt elég hosszú ideig várnunk kellett - közben elment az a vonat, amire akciósan kaptunk jegyet, így a következőre a teljesárút kellett megvennünk. Drammenben aztán felsővezeték szakadás miatt át kellett szállnunk buszokra, végül így jutottunk el Oslóba késő estére. Így az Oslóban tervezett városnézés elmaradt, annál inkább megcsodálhattuk a norvégok emberségét, alkalmazkodásukat a változásokhoz és a segítőkészségüket.
A térképen Stavangert emelném ki, amikor odarepültünk, Nimród várt minket, majd autóval folytattuk utunkat az úticél, azaz Flekkefjord felé, mely röpke 120 km-re fekszik Stavangertől.
Egy életreszóló élménnyel jöttünk haza.

Ezen a napon...

...sokminden történt a világ történelmében. Többek között:
- X. Leo pápa kiközösítette Luthert
- erdélyi nemesek felajánlják Rákóczinak a fejedelmi trónt
- George Washington győzelmet arat Princetonnál
- megszületett J. R. R. Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész
- egyiptomi kutatásai során Howard Carter angol régész feltárja Tutanhamon fáraó szarkofágját a Királyok Völgyében Luxorban
- megszületett Sólyom László köztársasági elnök
- először hajtanak végre szívátültetést Magyarországon
- meghal A. H. Heineken holland sörgyáros
...
Ezen a napon döntöttünk úgy Ruth-al, hogy márpedig mi meg szeretnénk végre látni ezt a világot, elég nagy fejtörést okozva szüleinknek. Ruth már akkor a legjobb Otthonba költözött, jómagam meg majdnem utána mentem, aztán két hónap után mégis itt ragadtam. Azt hiszem, nem véletlenül...

Szebbnél szebb helyeken...

járunk a napokban. Nem bírtam ki, hogy most két fotó ne kerüljön ide is. Már pénteken terveztük,hogy Hidrára is elmegyünk - Flekkefjordról komppal megközelíthető sziget -, de lekéstük a kompot, így végülis más helyekre mentünk. Akkor még elég nagy hó volt, aztán délután megindult a nagy olvadás. Tegnapra is terveztük, de a csúszós, megfagyott utak miatt végül Flekkefjord környékén túráztunk. Aztán ma amikor végre megérkeztünk Hidrára, úgy éreztem, hogy Isten gondoskodott még az olvadásról és a fagyásról is. Hisz, ha nagy hó lett volna, nem találtam volna annyi zuzmó, moha, fenyő és egyéb kincseket, nem beszélve arról, hogy teljesen jól járható volt az út. Így végre életemben először, megtekinthettem az Északi tengert. Valami csodálatos...
A sziget is az volt...
Aztán este gyüliben is voltunk, jó volt, hogy angolul is énekeltünk. Isten hihetetlen. Itt is megszólalt...

BÚÉK

Boldog Új Évet kívánok mindnyájatoknak és Isten áldását életetekre!