Nem volt nagy családja. Mindössze egyetlen szem, 12 éves kislánya. S egyszercsak nagyon beteg lett. Futott, futott Ahhoz, akiről hallotta, hogy gyógyít. Hátha az ő kislányát is...
...
Orvosokra költötte szinte mindenét. Már csak egyetlen reménye maradt... "Ha csak a ruháját megérintem..." Nem maradhatott titokban, mert Jézust érdekelte a története, elejétől végig.
...
Futnak a szolgák, hogy ne fáradjon. A kislány meghalt. Szinte tőrdöfés egy apai szívnek. Mégis választhat, hogy Jézusnak hisz vagy a hírnek, a körülményeknek. S ő az elsőt választja. Mindenek ellenére. Jézust érdekelte az ő története is.
Jézusnak fontos a te és az én történetem is... Kezdem az elejétől...
"Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld." (Mécs László) "Sohasem unok bele abba, hogy jót tegyek veled..." (Jer. 32,40) Én fogok a ti jövőtökről gondoskodni! (37. Zsolt.)
2010. november 14.
2010. november 8.
Hihetetlen...
...de fát ültettek a hétvégén az utcánkban. 15-t!!! Mert ugyebár nagy-nagy örömömben végigszámoltam. Anno, ez volt egyik szomorúságom, hogy rideg, fátlan az utcánk, és ime: lettek fáink. Már a bokroknak is naaaaaaagyon örültem, de most aztán! Csak megmaradjanak és növögessenek...
Apró örömök a mindennapokban. Mint az is, hogy lesz diákom :) :) :) és biokémiázni fogunk. És már várom a csillogó szemeket.
Apró örömök a mindennapokban. Mint az is, hogy lesz diákom :) :) :) és biokémiázni fogunk. És már várom a csillogó szemeket.
2010. november 7.
Nem szokott...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)